A fenti címre rímelő megemlékező pillanatokkal örökítették meg a Zeyk Domokos Technológiai Líceum diákjai Petőfi és felesége, Szendrey Júlia évődő párbeszédét, melyre a Petőfi csatába vonulása előtti időszakában került sor. A Júliát megidéző Máthé Kitti és Sándor (Fülöp Dávid Béla) közti párbeszéd egyetemes emberi kérdéseket feszegetett, melyek a nagyon emberi, életközeli, aggódó hangvételen keresztül jutottak el a romantikusan pátoszos előadói stílusig és mondanivalóig. Júlia marasztalni próbálta Sándort, a magasztos eszmék szintjéről a földre próbálta visszatéríteni nem sok sikerrel. ĺgy a történelem és az események nagyobb részt Petőfit igazolták. Elesett egy nemes ügy érdekében, de még mindig él az emlékezők, továbbá a művei által.
A Petőfi halálának 176. évfordulója alkalmából összeállt előadást Márton Nikoletta rövid felvezető beszéde nyitotta meg. Radó Krisztina, pedig énekeivel tette színessé a rövid zenés-verses- dramaturgiai elemekkel tűzdelt összeállítást.
A gitárkisérettel énekelt Nélküled című dal ideje alatt elkészült a nemzeti színekkel átkötött koszorú is, melyet a két irányító tanárnő, Tekeres Imola és Kornis Melinda, valamint a megemlékező műsorban szereplő lányok együttműködve állítottak elő, ott a helyszínen, a darab részeként. Záró momentumként a koszorúzás következett. A műsor közben elkészült koszorút helyezte a megemlékező csoport a Petőfi körtefája elé.
